2023 Az ipari automatizálás átalakulásának helyzete Kínában

A médiajelentések azt mutatják, hogy Kína automatizált termelése az ötödik helyen áll a világban, megelőzve az Egyesült Államokat, ami jelentős előrelépést mutat az ország azon törekvésében, hogy az elmúlt években a feldolgozóipar átálljon a csúcskategóriás gyártásra. Ez az előrelépés segít enyhíteni a munkaerőhiány problémáját a gyárakban, és elősegíti a kínai gyártás folyamatos fejlődését.

A Robotika Nemzetközi Szövetsége által kiadott jelentés szerint Kínában jelenleg 322 robot jut 10 000 alkalmazottra, míg az Egyesült Államokban 274 robot jut 10 000 alkalmazottra, ami 15%-kal kevesebb, mint Kína, és Kína mögött van; a globális rangsorban a Kína előtt álló országok Dél-Korea, Szingapúr, Japán és Németország.

Számos kínai nagyvállalat erőteljesen támogatja az ipari automatizálást. Az olyan cégek, mint a Xiaomi és a Foxconn úgynevezett „lights-out gyárakat” hoztak létre, amelyek teljesen automatizált gyárak, ahol a legtöbb gyártási folyamatot gépek hajtják végre. Kína nagy logisztikai vállalatai szintén nagymértékben használnak robotokat az automatizált válogatáshoz az elosztóközpontjaikban, ami rávilágít a kínai vállalatok ipari automatizálás iránti lelkesedésére.

Valójában az ipari automatizálás Kínában elérte a magas elterjedtséget. Nemcsak a nagyvállalatok fejlesztik az automatizálást, hanem a kis- és középvállalkozások, sőt a műhelycégek is széles körben alkalmazzák az automatizált vagy félautomata gépeket a termelésben. A gépesített gyártás ugyanis nagy pontosságú és minőségi alkatrészeket tud előállítani, ezáltal javítva a termék minőségét.

Kína a világ legnagyobb robotpiaca lett. Ahogy a kínai robotikai piac gyorsan fejlődik, számos jól ismert tengerentúli robotikai cég alapított gyárat Kínában. Jelenleg világszerte elismert robotikai cégek, mint például az ABB és a FANUC gyárakat alapítottak Kínában, és számos kínai robotikai vállalat is megjelent.

A China Research and Intelligence 2022–2027-es kínai ipari automatizálási ipar piaci részletes kutatási és befektetési stratégiai előrejelzési jelentése szerint.

Kína az importált anyagokkal történő feldolgozás révén fejlesztette feldolgozóiparát, és az elmúlt 30 év során az ország fokozatosan szilárd alapot teremtett a gyártás számára. 2010-re Kína már a világ legnagyobb gyártójává vált. A kínai feldolgozóipar növekedésével azonban az ország fokozatosan túljutott a demográfiai osztalék időszakán. Ez a növekvő kínai munkaerőköltségekkel párosulva a feldolgozóipar átalakulását idézte elő.

Azóta a kínai feldolgozóipar megkezdte átalakulását és korszerűsítését, a csúcskategóriás gyártás felé való elmozdulásra törekedve. Az ilyen átalakuláshoz természetesen szükség volt az ipari automatizálás fejlődésére. Az ipari automatizálás lehetővé teszi a kiváló minőségű, szabványosított termékek előállítását, és lehetővé tette a kínai gyártás számára, hogy fokozatosan levetkőzzön olcsó és alacsony kategóriás termékről.

Az elmúlt évtizedben az összehangolt erőfeszítéseknek köszönhetően folyamatosan nőtt a csúcstechnológiás iparágak aránya a kínai exportban. A 2020-as adatok azt mutatják, hogy Kína csúcstechnológiai exportértéke elérte az 5,37 billió jüant, ami az adott évi teljes exportérték 29,9%-át teszi ki, miközben a feldolgozó kereskedelem aránya valamivel több mint 20%-ra esett vissza, ami alacsonyabb, mint a csúcstechnológiás iparágaké.

A kínai csúcstechnológiai iparágak térnyerésével az ország kereskedelmi többlete is gyorsan nőtt. A kereskedelmi többlet növekedése több forrást biztosított Kínának, hogy elősegítse feldolgozóiparának átalakítását, ami jó körforgást jelent, és végül Kína ipari automatizálását vezető globális szintre emelte, még a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokat is megelőzve.

A gépi látás alkalmazása az ipari automatizálásban

Évekig tartó innovatív fejlesztés után a kínai technológiában egy sor csúcstechnológiás, intelligens és hatékony alkalmazási technológia halmozódott fel, amelyeket most az ipari termelés fejlesztésében alkalmaznak. A mai ipar kevésbé támaszkodik az intenzív emberi munkára, sokkal inkább a technológiai és tudásalapú fejlesztésre. Ugyanakkor a termelés hatékonyságának javítása és az innováció az ipari fejlődés elsődleges mozgatórugójává vált.

Különösen a magas IoT- és mobilinternet-lefedettség mellett egyre több intelligens eszköz jelenik meg életünkben. Ebben a folyamatban továbbra is az intelligens automatizálás megvalósítása az ipari termelésben és intelligenciaszintjének növelése marad a középpontban. Ezenkívül az ipari intelligencia kulcsfontosságú láncszem a nemzetgazdasági növekedésben való áttörések elérésében.

Napjainkban a gépi látástechnológiát széles körben alkalmazzák a különböző iparágakban pontosságának, konzisztenciájának, hatékonyságának és ismételhetőségének köszönhetően. Nagyon kedvelt a modern ipar intelligens fejlesztése terén. A számítógépes látástechnológiára építve a gépi látás az objektumok helyzetének, méretének, alakjának, színének és egyéb információinak érzékelésével elősegíti az informatikai mérnöki automatizálás fejlődését. Optikai eszközöket és szenzorokat használ a célinformáció megszerzésére, a rögzített képinformációt számítógépek által olvasható digitális információvá alakítja, a számítógépen keresztül elemzi, hogy elektronikus képernyőkön jelenítse meg, majd utasításokat küld a gépnek a mechanikus mozgások elvégzésére, így egyetlen feldolgozásra. ciklus.

A gépi látást olyan területeken alkalmazzák, mint a mesterséges intelligencia, jelfeldolgozás, képfeldolgozás, gépi tanulás és automatizálás. Viszonylag kiforrott szakaszba érkezett, és különösen kiemelkedő szerepet játszik az ipari termelés területén.

A felismerés és a helymeghatározás szabályozása a gépi látás egyik alkalmazása az iparban. A modern gyárak általában gyártógépeket igényelnek a célobjektumok és azok pontos koordinátáinak gyors és pontos lokalizálásához. Ennek elérése érdekében gyakran használnak gépi látástechnológiát a pozicionáláshoz, és robotkarokat irányítanak a céltárgyak megragadására, ami egy egyszerű, de gyakran használt funkció.

A gépi látás segítségével történő azonosítás során a képinformációkat a technológia addig szerzi és dolgozza fel, amíg a célobjektum különböző állapotait fel nem ismerik, így a célobjektum nyomon követését és adatgyűjtését éri el, amely folyamat az ipari látóberendezések teljes együttműködését igényli.

Ipari automatizálási vezérlőrendszerek piaci mérete

A gyors gazdasági fejlődés és a hazai munkaerőköltségek folyamatos növekedése miatt a vállalkozásokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a túlélésre. A termelési költségek csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében az ipari vezérlés automatizálásának fejlesztése visszafordíthatatlan tendenciává vált. A jelentések szerint Kínában 797 kisméretű ipari automatizálási vállalkozás működik, ami az országban működő összes ilyen vállalkozás 81,7%-át teszi ki. Az ipari automatizálási vezérlés fejlesztésének pozitív kilátásai alapján a vezérlőrendszereket gyártó ipar piaci mérete várhatóan meghaladja a 350 milliárd jüant.

Annak ellenére, hogy a hazai ipari automatizálási vállalkozások Kínában még mindig le vannak maradva külföldi társaik mögött olyan területeken, mint a technológia, a márkaépítés és a termékválaszték, az automatizálási vezérlés piaca fokozatosan növekszik a költségek, az árképzés, a forgalmazás, a piacszegmentáció bővülésének hazai előnyei miatt, és személyre szabott szolgáltatások. Az előző év első felében a kínai ipari automatizálás területén a teljes eszközállomány elérte a 212 milliárd jüant, éves növekedési üteme 14,9%.

Az iparági bennfentesek azt mondják, hogy az ipari automatizálási piac nagyon széles. Bármely feldolgozóiparra kiterjedhet, amely különböző gyártási ciklusokat használ vezérlőrendszerekkel és automatizált feldolgozórendszerekkel, és számos különböző végpiacon alkalmazzák. Napjainkban az ipari automatizálást széles körben alkalmazzák számos különböző gyártóiparban Kínában, de maga az ipari automatizálási piac még a fejlődés korai szakaszában van, nagy potenciállal és növekedési lehetőséggel rendelkezik. Az általános környezetet tekintve a kínai ipari automatizálási piac fejlődési kilátásai nagyon fényesek, és az energiahatékony precíziós gyártás a jövőbeli fejlődés iránya.

A nagyobb pontosságú érzékelők megjelenésével, valamint a nagyobb távolságú és gyorsabb kommunikáció lehetőségével számos előrelépés történt az ipari vezérlési piacon, például valós idejű érzékelés és válaszintézkedések a gyártósorokon, rosszul elhelyezett érzékelés és korrekciós válaszok. Napjainkra számos olyan munkakör került automatizálásra, amelyet korábban az érzékszervi komponensek pontosságának hiánya miatt nem lehetett automatizálni. Iparági kutatók elemzik: "Az intelligens, összekapcsolt, érzékeny világra való átállás már kialakult, és az ipari automatizálás az egyik első olyan terület, amely széles körben elterjedt." A fő alkotóelemek közé tartoznak a környezeti fényérzékelők, a mozgásérzékelők, a fényérzékelők, a távolságérzékelők és a képérzékelők. Másodszor, a csatlakozási funkciók, beleértve a vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatokat is, elengedhetetlenek.

Az ipari automatizálási iparágban folyó verseny fokozódásával a nagyvállalatok egyre gyakrabban vesznek részt egyesülésekben, felvásárlásokban, integrációban és tőkeműveletekben. A hazai és külföldi kiváló ipari automatizálási vállalkozások egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ipari piac elemzésére és kutatására, különös tekintettel az aktuális piaci környezet és a vevői keresleti trendek mélyreható kutatására a korai piacra lépés és a versenyképesség biztosítása érdekében. előny. Következésképpen számos kiemelkedő márka gyorsan emelkedett, és az iparág vezetőjévé vált.